Pörgetjük a ritmust

Kellemes, kissé hűvös reggelre ébredtünk. Kilenc óra környékén sem volt több 20 Celsius-foknál, így igazán frissítő volt az időjárás. A felkészülési időszak 18. edzése várt ezen a napon a csapatra. Két hét alatt nyomtak le a srácok ennyi foglalkozást. Arról már meséltünk, hogy az elmúlt hét volt a legnehezebb – képzeletben magaslati edzőtáborban voltunk. Háromszor is futás szerepelt a programban, ennek helyszíne a csodás újszegedi Liget volt. A kondi, az erősítés sem maradt el, így bizony sokszor repkedtek a súlyok az elmúlt időszakban.

Szerda 10 órakor kezdődött a tréning. Djordje Ignjatovic és Miskolczi Gábor terapeuták érkeznek mindig a leghamarabb, készítik elő a terepet. Ezután folyamatosan érkeznek a játékosok, pacsi, üdvözlés, majd jónéhányan a Pióker Sándor rehabilitációs szobába mennek, bandázsoltatnak, készülnek az edzésre.

A fiatalokra – Szilágyi Benjáminra és Radvánszki Attilára – fontos szerep hárul: a labdákat és az ásványvizeket nekik kell bevinni az Arénába, elhelyezni a kispadoknál. 9:58-kor kigyúltak az Aréna fényei, ekkor már többen bent nyújtottak, majd jött a szokásos PICK-kör. Michael Apelgren ismertette a programot, amit előtte Jonas Källman már a táblára felírt, így edzés közben is mindenki látta, mi következik.

Közös bemelegítés Répásy István erőnléti edzővel, egy kis futás, majd egy jó 10 perces rávezetés indította a szerdai programot. Ezután jött az a meccs, ami így a felkészülési időszakban felért egy BL-összecsapással. Akik kicsit érzékenyebbek a futballra, azok közben szobakerékpáron hajtottak, ők azért nem játszottak.

Öregek–Fiatalok 2–2
Öregek: Gleb – Jerry, Macek, Jonas, SuperMario, Ricsi, Jim.
Fiatalok: Ima – Jela, Lazar, Benji, Seppo, Tobi, Attila.
Gólszerzők: Jerry, Jim, ill. Benji, Lazar.

Bátran kezdtek a fiatalok, mégis az első helyzet Jonas Källmané volt, aki 12 méterről középről eresztett el egy lövést, ami a kapufán csattant, Ima, a kapus csak szemmel követte az eseményeket.

Szabadrúgáshoz jutottak a tinik, egy parádés figura végén Benji lőtt a rövid felső sarokba, majd Seppo nyakába ugrott. Felpörögtek az események, egy labdaszerzés után Jerry robogott el a szélen, majd a hosszú alsó sarokba bombázott, 1–1. Beállónk a kapu mellett táncra perdült, a partvonal mellett az egész szakmai stáb mosolygott.

Pillanatok alatt megváltozott a helyzet: nagy tömörülés alakult ki a Fiatalok kapuja előtt, Jim pedig – hívjuk úgy – „Zlatan-mozdulattal”, térddel a kapuba juttatta a labdát, 2–1 az Öregeknek. Volt tempó, szinte Premier League-meccsen érezhettük magunkat. Minden erejüket mozgósították Jeláék. Egy szép támadás után a vérbeli Partizan Beograd-szurkoló, Lazar érkezett jól, és vette be az „orosz medve”, Gleb kapuját, majd futott egy kört örömében az Arénában. Már csak percek voltak hátra, a feszültség érezhető volt, de az eredmény nem változott. Senki sem örült: fájó döntetlen lett az eredmény mindkét csapat számára. Egy biztos: ebben a kemény felkészülési időszakban az ilyen hangulatú meccsek is sokat jelentenek, mert itt vérre ment a küzdelem.

Ezután előkerültek a labdák: bemelegítés, majd taktikai elemek gyakorlása következett. Védekezés, támadás, utána kétkapus játék – újabb taktikai variációk, egy perc megállás nélkül, csak frissíteni jöttek le a pályáról a játékosok. Mindig volt tétje az egymás elleni játéknak is: amelyik csapat veszített, annak egy kört kellett futnia. Nem volt kegyelem, kőkeményen védekezett mindenki, záporoztak a lövések Roli, Tobi és Attila kapujára.

A végén két részre oszlott a csapat, posztlövések következtek: ha valaki nem teljesítette az általa bemondott gólszámot, mehetett futni. A kapusok élvezik az ilyen helyzetet – rendesen „felhúzták” magukat –, fogtak is, így több társnak is futnia kellett.

11:55-kor ért véget a tréning. A szokásos „Szeged!” kiáltással zárult a délelőtti program, délután két csoportban következik a kondi.