5
8
Mikler Roland: a rangadó, a kézilabda csúcsa
– Mozgalmas kis heted volt eddig?
– Igen, tényleg nem unatkoztam. Kedden Dabason jártam, hihetetlen élményekkel gazdagodtam, hatalmas szeretetet kaptam a gyerekektől. Jó látni, hogy ennyire kedvelik a csapatunkat, és köztük engem is. Délután pedig az M4 Sport podcastjében szerepeltem, jót beszélgettünk.
– Foghíjas a keret, hiszen a csapatból többen is válogatott meghívót kaptak. Mit csináltok az edzéseken?
– Sohasem unatkozunk, erről Jonas Källman gondoskodik. Mindig kitalál valami érdekeset, valami újat. Keményen dolgozunk, mindig szerepet kap a kondi, illetve most kapusedzőnkkel, Farkas Józseffel is élesítünk. Radvánszki Attilával közösen rendesen megdolgoztat bennünket.
– Jövő szombaton a Veszprém ellen vívunk hazai pályán rangadót. Sok nagy csatát éltél már meg. Várod már?
– Komolyan, ez a kézilabdázás egyik csúcsa. Szerencsések vagyunk, hiszen ez egy 45 éve tartó presztízsharc a két csapat között, és ennek mi is részesei lehetünk. Amikor 16 éve, 2010-ben először játszottam Szeged–Veszprém rangadón, emlékszem, egy gombostűt sem lehetett leejteni az újszegedi sportcsarnokban. Fiatal csapatunk volt, többek között Lékai Mátéval, Zubai Szabival és Katzirz Dáviddal. A félidőben még mi vezettünk, végül ellenfelünk, amelynél Carlos Perez, Marko Vujin, Császár Gábor és Laluska Balázs is szerepelt, egy góllal, 36–35-re legyőzött bennünket. Az a hangulat elvarázsolt, és ez így van minden Szeged–Veszprém meccsen. Nagyon kedvelem ezt a magyar rangadót. Itt nincs esélyes, senki sem mehet biztosra, sokszor borult már a papírforma.
– Mikortól hangolod magad a meccsre?
– Fokozatosan, napról napra. Egyelőre még messze van, így most csak az edzésekre koncentrálok. Megvan már a rutinom, hogy miként kell készülni egy-egy ilyen meccsre, ezen nem szoktam változtatni, legfeljebb a zenei listámat frissítem, amelyet a kezdés előtt szoktam hallgatni. Jó lesz ismét összecsapni, kifutni a PICK Arénában. Szurkolóink mindig parádés hangulatot teremtenek, így velük közösen, ígérem, hatalmas szívvel küzdünk majd.
