Sikerek és jó jelek a jövőre nézve – az U16-os csapat őszi idénye

– U16-os csapatunk győzelmi mutatója önmagáért beszél. Te hogy látod az eddigieket?

– Eszméletlen a fejlődés, már négy hónap alatt is. Kézilabdában és fizikailag is egészen más szintet képviselnek a játékosok, mint amikor beléptek az akadémia kapuján. Ne feledjük, ennyi idő alatt nem lehet mindent megtanulni, így számukra még mindig minden új. A szakmai munkán kívül hozzá kell szokniuk a kollégiumi élethez, és az iskolában is helyt kell állniuk. Sokszor éri az akadémiákat az a vád, hogy kizárólag a kézilabdára fókuszálnak, de mi a szakmai stábbal igyekszünk úgy szervezni a munkát, hogy az iskolai előmenetel se sérüljön. Ezért akár szakmai kompromisszumokat is vállalunk. Természetesen mindenkinek a saját szintjén kell teljesíteni, a fejlődést azonban megköveteljük. A jövőnek nevelünk játékosokat, és a munka hatékonyságát ez mutatja meg – a korosztályos eredmények ebből a szempontból másodlagosak.

– Melyik a kedvenc mérkőzésed idénről?

– Azt hiszem, a PLER elleni idegenbeli mérkőzés. Ott az látszott, hogy egy hasonló képességű csapat ellen karaktert mutattunk: fel tudtunk állni hátrányból, a tét pedig nem nyomasztotta, hanem inkább motiválta a csapatot. Emellett minden olyan mérkőzés fontos volt, amelyet más akadémiák ellen játszottunk – ezekből lehet a legtöbbet tanulni, függetlenül az eredménytől.

– Sikerül a fiataloknak helyén kezelni a jó eredményeket?

– Teszünk róla, hogy ne érezzék magukat "sztárnak" (nevet). Viccet félretéve: nincs ilyen problémánk. A csapatban mindenki egyenlő, mindenki hozzájárul a sikerhez. Vannak persze olyan játékosok, akik kiemelkednek, mert a többieknél is motiváltabbak, rajtuk látszik, hogy az egész napjuk a kézilabda körül forog. Mindig elmondom nekik, hogy vigyázniuk kell, mert közülük is csak néhányan lesznek majd sikeres, profi játékosok. A mi feladatunk átadni azt a tudást, amellyel eljuthatnak a sportág legmagasabb szintjére. Az itteni, kiemelkedő körülmények és a közeg azonban nem lehetnek okai annak, hogy elkényelmesedjenek – minden nap ugyanazzal az elszántsággal kell dolgozniuk.

Mi az, amiben fejlődni szeretnétek leginkább?

– Korosztályi sajátosság, hogy szinte minden meccs háromesélyes, ezért tényleg nincs okunk elégedetlennek lenni az eddigi eredményekkel. De a játékosoknak meg kell találniuk azt a pluszt, amellyel a szoros mérkőzéseken magunk felé billenthetjük a mérleg nyelvét. Minden meccsen volt esélyünk, ezt meg kell tanulni kihasználni. Természetesen ebben a korban még rengeteg instrukciót kell adnunk meccs közben is. Ugyanakkor már most látjuk a stábbal, hogy vannak szituációk, amikor szabadabban engedjük őket, és mégis visszaköszönnek a játékban az előzetesen megbeszélt elemek. Ez nagyon jó jel a jövőre nézve. Képesek tartani az alaptaktikát, a vezéregyéniségek pedig felismerik a szituációkat, tudják, mikor melyik megoldás lehet eredményes. Erre szeretnénk építeni tavasszal – ez hozhat valódi előrelépést. Azt szeretnénk elérni, hogy aki hozzánk érkezik, soha ne érezze azt, hogy dominálni tudott minket. A csapatnak büszkeséget kell sugároznia. Minden meccsen meg kell mutatniuk a játékosoknak, hogy nem véletlenül vannak itt az akadémián – úgy kell teljesíteniük, hogy méltóak legyenek a klubhoz.

– Mit várhatunk tavasszal?

– Nehezebb lesz, hiszen a bajnokság két csoportjának első négy helyezettje alkotja majd a felsőházat. A mi csoportunkból a PLER-t kétszer is legyőztük, és a Fradi ellen is benne volt a győzelem. A tavaszi ellenfelekkel kapcsolatban van tapasztalatunk az akadémiai tornákról is. Ott nem annyira fényesek az eredményeink: négyből csak egyszer, a Füred ellen sikerült nyerni. Emiatt kicsit keserűbb a szájízünk, mert több meccset is a legvégén buktunk el ősszel. Tavasszal még több ilyen ki-ki meccs vár ránk, amelyek nagy próba elé teszik majd a koncentrációnkat. Azon dolgozunk, hogy a csapat felkészült legyen ezekre a helyzetekre.