– Hogy emlékszik vissza az első nemzetközi meccsre, az első nagy győzelemre?
– Régen volt, bizony! 500 ember nem fért be a csarnokba, ők a bejárati ajtóig jutottak. A 1500 fős csarnokba 3 ezer ember préselődött be. Ekkor még le lehetett írni, hogy mennyien voltak a nézőtéren, a tűzoltóság nem szólt ezért.
– Izgultak a meccs előtt?
– Nagyon vártuk! Akkor még nem volt ekkora profizmus a sportban, mint most, a Barcelona sem volt olyan sztárcsapat, mint napjainkban. Nagyszerű győzelem volt, a 10 gólig jutó Buday Ferenc vezetésével 27–22-re nyertünk, én ötször vettem be a katalánok kapuját. Szép dolog visszagondolni erre a győzelemre.
– Nem játszott a visszavágón! Miért?
– A válogatottnál Buday Ferivel együtt megsérültünk, így a fiúk nélkülünk harcolták ki a továbbjutást, Barcelonában „csak” 15–13-ra kaptunk ki, így továbbjutottuk a negyeddöntőbe, ahol azonban a lengyel Lódz búcsúztatta a Szegedi Volánt.
– Mit vár a vasárnapi szegedi BL-meccstől?
– Sok a sérültünk, ezt a tempót, amely a mai kézilabdát jellemzi, nehezen lehet bírni. Meccs meccs hátán, és ezt bizony megérzik a játékosok. Benne van a győzelem a meccsben, ezt főként azért mondom, mert a Kielce ellen is sikerült kiharcolni a sikert. Ha nem jössze, akkor sincs semmi veszve, mert még hosszú a sorozat, a csapat pedig a csoportból való továbbjutást biztos, hogy kiharcolja.
1977. november 10.
Szegedi Volán SC–FC Barcelona (spanyol) 27–22 (15–11)
Szegedi Volán: Badó – Dobó 5, Oláh B. 1, Buday F. 10, Giricz, Lukács J., Lesti 2. Csere: Bartalos Z. (kapus), Baráth 4, Lele 5, Hubai. Vezetődző: Kővári Árpád.
1977. november 25.
FC Barcelona–Szegedi Volán SC 15–13 (8–5)
Szegedi Volán: Bartalos Z. – Lesti 1, Lele 3, Noel, Oláh B. 1, Giricz 1, Baráth 1. Csere: Farkas J. (kapus), Tamás 4, Skaliczki 1, Hubai 1, Lukács J. Vezetőedző: Kővári Árpád.