– Az első szó a gratulációé.

– Köszönjük szépen! Ez még napokkal az Eb befejezése után is jólesik! Ez a mi csapatunknak szól!

– Gondoltátok volna, hogy döntőt játszotok, ezüstéremmel tértek haza?

– Legtitkosabb álmunkban sem. Az volt a cél, hogy jussunk tovább a csoportból, harcoljuk ki a világbajnoki indulást. Ezt alaposan túlszárnyaltuk. Jöttek a győzelmek, ebből pedig hihetetlen erőt tudtunk meríteni, egyre nagyobb lett az önbizalmunk.

– Mit szóltak ehhez az ellenfelek?

– A torna elején nem sokat foglalkoztak velünk, sőt, a legtöbb ellenfelünk le is nézett bennünket. Ez még nagyobb küzdelemre serkelt bennünket, a „Csak azért is megmutatjuk nekik!” megállapítás igaz volt ránk. Jöttek a győzelmek, így a riválisok is egyre komolyabban vettek.

– Mi volt a magyar csapat titka?

– Az egység. Nagyon együtt volt a társaság. A pályán és azon kívül is. Ebben rejlett az erőnk.

– Kapustársad Rózsavölgyi Gergő. Érdekesség, hogy a Pick és a Veszprém adta a két hálóőrt. Milyen a kapcsolatotok?

– Kiváló, nagyon nagy az összhang közöttünk, jól megértjük egymást, sokat segítünk a másiknak. Ez elengedhetetlen, hiszen a magyar válogatottban nem riválisok vagyunk, hanem társak.

– Mennyire voltál elégedett a teljesítményeddel?

– Pályafutásom eddigi legnagyobb eredményét értem el, úgy gondolom, hogy én is hozzátettem a játékhoz. Persze védhettem volna még jobban, leginkább fájó a döntő, a franciáktól elszenvedett vereség, van még mit javítani. Van még min dolgozni, hogy jó kapus legyek, és ezt bizonyítsam a Pick Szegedben és a magyar válogatottban.

- Süli Róbert -