– A múlt heti BL-meccsen kikaptunk a horvát RK Zagreb vendégeként. Milyen vesztes vagy? Sokáig rágódsz a dolgokon?

– Ez egy különösen fájó vereség volt, talán a többiek nevében is mondhatom, hogy két napig másra sem tudtunk gondolni. Volt min elmélkednünk, hisz gyengén, sok hibával játszottunk, rengeteg dolgot a helyére kell tennünk a Kielce elleni összecsapásig. Szóval igen, rágódós típus vagyok, de hogy pontosan miről beszéltünk az öltözőben, az csak ránk tartozik.

– A tavalyi BL-döntős Kielcével szerdán csapunk össze. Idegenben meglepetésre döntetlent játszottunk és történelmi pontot szereztünk – ki lehet indulni abból a meccsből?

– Biztosan egész más összecsapás lesz, hogy mást ne mondjak, a lengyeleknél ezúttal játszik majd a kapus Andreas Wolff és a jobbátlövő Alex Dujshebaev. Csapatként képesek zseniális teljesítményre, de azt is láttuk, hogy akadtak idén gyengébb meccseik is. Erőltetett menetben vannak, játszottak a Super Globe-on, így fontos tényező lehet, mennyire fáradtak, illetve milyen formát fognak ki az adott napon. 

– December 6-án lesz a meccs, épp akkor, amikor a Mikulás is elhozza az ajándékait. Oroszországban mekkora felhajtás ez az ünnep?

– Hasonló, mint Magyarországon: a Télapó ajándékot hoz a csizmánkba, csak éppen később, mint itt. Nálunk az ortodox karácsonyt ünneplik, amely szerint január 6-án jön el a szenteste, így a Mikulás is ehhez igazodik. Ettől függetlenül az egész december ünnepi hangulatban telik, már ilyenkor érezni a meghitt hangulatot. A meccs napja viszont így nem lesz különleges, hiszen hozzám csak később jön majd a Télapó.

– Ami a Bajnokok Ligáját illeti, Szegeden évek óta álmodunk arról, hogy eljutunk Kölnbe, a Final Fourra. Te a Vardarral 2019-ben a Veszprém ellen már megnyerted a sorozatot. Ettől függetlenül ugyanolyan vágy a kölni szereplés? 

– Igen, mert minden év egy külön történet, egy új lehetőség. Azáltal, hogy már jártam négyes döntőben, tudom, milyen különleges élmény ilyen hangulatú meccseken szerepelni. Az az év legfontosabb része, már a részvétel is elismerés, hiszen azt mutatja, remek munkát végeztél a szezonban. Persze még ott van a két utolsó meccs, ami mindent felülírhat. Egyébként attól, hogy egy csapat nem jut el Kölnbe, nincs feltétlenül rossz éve. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a Final Fouron való részvétel a hab a tortán, ha pedig sikerül megnyerni, akkor meg is eheted a desszertet. Az öltözőben igyekszem erősíteni mindenkiben, hogy akár idén is odaérhetünk, hiszen miért ne sikerülhetne? A jövőt úgysem látjuk, az esélyünk pedig megvan, harcban állunk a továbbjutásért. Hiszek benne, hogy ha sokat gondolunk a célunkra, el is érhetjük azt.

– Hol őrzöd a 2019-es aranyérmedet? 

– Otthon van, Moszkvában, nem hoztam el Szegedre.

– A védekezésben igazi vezér vagy, minden mozdulatod erről tanúskodik. Mindig is ez volt a kedvenc játékelemed, vagy támadni is szerettél?

– Szerepeltem támadásban, szerettem is, ám az utóbbi években leginkább védekezési feladatokat kaptam, és az edzőnk, Krisztián Szegeden is itt számít rám leginkább. Azt érzem, hogy a kézilabdázás megváltozott, fejlődött, így már nehéz egyszerre minden játékelemben kiemelkedőnek lenni. 

– Már Szegedre érkezésedkor az erélyes játékodról ismertünk, és ebben a szezonban sem mész a szomszédba a keménységért. Ez nálad az alap?

– Kérdezték már, hogy korábban is ennyire kemény voltam-e, de ezt nem nekem kell tudnom, inkább az ellenfeleim nyilatkozhatnának a témában. Ahogy emlékszem a régi önmagamra, mindig is nagy küzdő voltam, nem hiszem, hogy ez a jövőben megváltozna. 

– A nyáron költöztél Szegedre. Hogy érzed magad a városban? 

– Jó kis hely, tetszik! A feleségemmel érkeztem, így nem vagyok egyedül. Nem túl nagy a város, érzésre is kisebb, kényelmesebb, mint Magdeburg vagy Szkopje, ahol korábban éltem. Sokszor megállítanak az utcán, kérnek egy fotót, vagy csak odakiáltanak valami biztatást – ez remek érzés. Ha pedig egy nagyvárosra vágyom, nincs messze Budapest, hamar oda lehet érni. Egyébként hétköznaponként nem vagyok az a sétálós, turistáskodós típus, ilyesmit leginkább a szünetek során csinálok.

– Mivel töltöd a szabadidőd? Mi a hobbid?

– Imádok legózni, teljesen kikapcsol. Elképesztő élmény, hiszen lenyűgöző alkotásokat lehet létrehozni rengeteg idővel és a kellő türelemmel. Ha elkezdem, alig tudom abbahagyni. A különleges kihívásokat szeretem, építettem már Porsche 911-est, de megalkottam a The Rolling Stones zenekar közismert nyelves logóját is a kis kockákból. Utóbbi kétezer darabból áll, így beletelt némi időbe, amíg elkészültem. Ha végleges egy alkotás, akkor az egy szobor is lesz számomra, amit kiállítok az otthonomban. 

Gyúrós István