– Az elmúlt héten nyolcgólos vereséget szenvedtünk a VELUX EHF Bajnokok Ligája negyeddöntőjének első találkozóján Szkopjéban, valamint az elmúlt időszakban sérüléssel bajlódtál. Hogy érzed magad?
– Valóban volt egy makacs hátsérülésem, aminek a gyógyulása hosszabb időt vett igénybe, de szerencsére most már teljesen jól érzem magam. Ami pedig a szkopjei meccset illeti, sosem jó ilyen vereséget szenvedni. Tudjuk, hogy mi vezetett odáig, hogy nyerjen a Vardar, az utolsó pár percben borzasztóan játszottunk. Most már viszont előre nézünk, hiszünk abban, hogy kiharcolhatjuk a továbbjutást. A szurkolóinkkal együtt sikerülhet, mert hiszünk benne. Mindig csodálatos atmoszférát teremtenek az újszegedi sportcsarnokban, biztos vagyok benne, hogy vasárnap rátesznek még egy lapáttal ők is, és akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy nagyobb gólkülönbség alakuljon ki.

– Mi hangzott el a szkopjei öltözőben a lefújás után?
– Természetesen mindenki elképesztően csalódott volt a lefújást követően. Felkészültünk a mérkőzésre, ahogy a Vardar is, de mi többet hibáztunk egy az egy ellen, illetve lövéseink maradtak ki. Jobbak voltak nálunk csütörtök este az észak-macedónok, talán kicsit szerencsések és éhesebbek is. Szerencsére van még 60 percünk a fantasztikus szurkolóink előtt, hogy kijavítsuk a szkopjei botlásunkat, és elérjük a célunkat.

– Mit mondtál a lefújást követően a társaknak?
– Nem beszéltem sokat, de elmondtam, hogy jobban oda kell figyelnünk, koncentráltabbnak kell lennünk. Sajnáltam nagyon, hogy végül nyolc lett közte, mert végig szoros eredményt produkáltunk. Nem kevés a nyolc találat, de ha visszatekintünk a Bajnokok Ligája történelmében, több olyan meccset is találunk, ami ilyen nagy különbségről fordult meg. Fel akarunk állni és megmutatni, hogy képesek vagyunk innen továbbjutni közösen, együtt a szurkolótáborunkkal hazai pályán.

– Játszottál korábban hasonló hátrányból visszavágót?
– Persze! A 2009-es BL-döntőben hasonló szituációban voltam a Ciudad Reallal. 39–34-es vereséget szenvedtünk Kielben, majd a visszavágón megcsináltuk! Nyertünk 33–27-re! Olyan kiváló játékosok alkották a német együttest, mint Nikola Karabatic, Stefan Lövgren, Thierry Omeyer, Daniel Narcisse, Vid Kativnicik vagy éppen Marcus Ahlm, és így is sikerült elhódítanunk a trófeát. Ez szintén jól mutatja, hogy bármikor lehetséges egy ilyen nagy fordítás, csak pozitívnak kell maradnunk! Nem szabad azon agyalnunk, hogy kikaptunk, csak a vasárnapra koncentrálunk, hogy ott mi legyünk a legjobbak. Képesek vagyunk rá, hogy továbbjussunk.

– Mi a feladatunk a héten?
– Mindenben javulnunk kell. Figyelni Kristopansra, Karacicsra és Skubéra, mert rengeteg egy az egy elleni szituációt megnyertek ellenünk Szkopjéban. Persze, van néhány további részlet támadásban és védekezésben, amin muszáj csiszolnunk, hogy még jobbá váljunk.

Interjú: Becsei Dávid
Fotó: Dénes Balázs