Látni a srácokat, akik lehetnek légiósok, lehetnek magyar játékosok, lehetnek igazi szegedi születésűek vagy érkezhetnek más városokból, de amikor itt élnek, és játszanak a MOL-Pick Szegedben, akkor rajtuk is lehet látni azt, amit a szurkolókon.

Szeretik a várost, szeretik a kézilabdát, mindent megtesznek azért, hogy sikerüljön az, amit elterveztek és ezzel nem csak saját maguk célját érjék el, hanem megannyi embernek okozzanak boldogságot, akik ugyan úgy velük együtt küzdenek, velük együtt a lelátóról, úgy ahogy ők tudnak.

Mivel nem lehet mindenki profi kézilabdázó, ezért a lelátóról, a tévé elől, a munkahelyről vagy éppen egy kocsiból vagy buszról - amin éppen utaznak -, vagy legyen bárhol egy Szeged drukker: szorít a csapatért.

Természetesen a fiúk legjobban a lelátóról érzik ezt, hogy ha drukkolnak nekik, arra pedig nem lehet panasz! A szurkolótábor hihetetlen, és bár én is szegedi születésű, Szeged drukker vagyok, nem tudok minden mérkőzésen ott lenni, de drukkolok a csapatnak! Csak azért írtam ezt a pár sort, hogy kicsit átadjam milyen érzés a Szegednek szurkolni, hogy ha netán a fiúk is hallhatják, olvashatják, akkor tudják meg, mennyit jelent ez egy szegedinek!

Kívánok nagyon sok sikert a csapatnak a hétvégére, és én biztos vagyok benne, hogy ha a szegedi tűz égni, lángolni fog, méghozzá kék lánggal, akkor mindenre képes lehet ez a csapat!

Hajrá Szeged! CSAK ELŐRE!