– Kedden Mezőkövesden játszott a csapat, pénteken indul Dunkerque-be, ahonnan alig érnek haza, már mennek is tovább Kijev felé. Lehet ilyenkor érdemi munkát végezni, vagy csak a rehabilitációra jut idő?

– Van egy kidolgozott edzéstervünk, ám előfordul, hogy ezt átírja az élet. Szerdára például videózás, majd gyakorlás volt a cél, ám mivel a mezőkövesdi bajnokin Niko Mindegía és Ilyés Ferenc is megsérült, végül csak videóztunk. A Dunkerque elleni szombati BL-meccsre a csütörtöki, illetve a pénteki, immár franciaországi tréningen készülünk, a Zaporozsje elleni szerdai összecsapásra pedig csak a jövő héten.

– Bírják még az erőltetett menetet?

– Nagyon fáradtak vagyunk, a stáb és a játékosok is, de ez nem lehet kifogás. Arra kértem mindenkit, ezen a két BL-találkozón adja ki magából, amire képes, igyekezzenek extra teljesítményt nyújtani. Jelenlegi helyzetünk hasonlít egy Final Fourhoz vagy egy világbajnoksághoz, kevés pihenőnk van, ám tudtuk, hogy ez vár ránk, ehhez alkalmazkodni kell.

– A múlt hétvégén szoros meccsen sikerült legyőzni a franciákat 23–21-re az újszegedi sportcsarnokban. Okozott meglepetést a Dunkerque?

– Nem mondanám. Voltak viszont olyan dolgok, amire készültünk, mégsem sikerült hatástalanítanunk: ilyen az irányító és a beálló kapcsolata, a dupla passzok utáni könnyű befutások, amiket nem tudtunk megakadályozni. Ezekre fokozottabban oda kell figyelni, de a túloldalon is biztosan lesz olyan, amelyből külön készülnek majd. Mi mindenesetre a hatos falas és az öt-egyes védekezést is gyakoroltuk, hogy ha kell, gyorsan tudjunk váltani.

– Féltávnál tart a csoportkör. A tabella a valós erőviszonyokat tükrözi

– Igen, a valósat, ám közel sem a véglegeset. Van még öt nagyon fontos mérkőzésünk.

– Nehéz a helyzetük a szegedi drukkereknek, amikor a Kielce meccseit nézik: egyrészt azért is lehet szurkolni, hogy a lengyelek verjenek meg mindenkit, így segítve a Szegednek a második helyért folyó harcban, másrészt azért is, hogy valahol bukjanak pontot, így csapatának az első helyre is megnőne az esélye.

– Ezzel egyelőre nem foglalkozom. Ugyanazt tudom mondani, mint amikor Szegedre szerződtem, vagy amikor a szezon előtti sajtótájékoztatón az esélyekről beszéltem. Mi a saját dolgukkal törődünk, a saját meccseinkre figyelünk. Messze van még a Kielce elleni hazai összecsapás, addig máshol is kell bizonyítanunk.

– Aláírná előre, hogy csapata két ponttal zárja a franciaországi és az ukrajnai túrákat?

– Nem, méghozzá azért, mert én nem két mérkőzésben gondolkodom. Egyelőre csak a Dunkerque elleni jár a fejemben, aztán ráérünk a Zaporozsjéra figyelni. Persze hallom, hogy sokan már arról beszélnek, micsoda derbi lesz a Kielce elleni december 6-án, és hogy mennyien lesznek majd a csarnokban, ám ahhoz, hogy maradjon tétje, és valóban fontos legyen, még kétszer idegenben kell bizonyítanunk. Most csak ez a fontos.

- Gyúrós István -