Ludányi Márton nélkül nincs férfi kézilabdameccs az újszegedi sportcsarnokban. Ez sem véletlen, hiszen a mindenki által csak Marci bácsinak szólított tréner egyik alapítója volt a Szegedi Előrének, azaz a szegedi kézilabdának. Sok-sok tehetséget nevelt, élete a kézilabda, nagyon sokan kedvelik, szeretik. 

– Egyszer azt álmodtam, hogy én végzem el a kezdődobást egy Pick-meccsen. Most ez valóra vált, köszönöm a MOL-Pick vezetésének, hogy gondoltak rám, és az én kezdődobásommal indulhatott el a szezon – kezdte a mondandóját Ludányi Márton.

A Cegléd elleni meccs is éppen kapóra jött, hiszen Marci bácsinak kellemes és nem mindennapi élményei vannak a Pest megyei együttessel kapcsolatosan.

– 1967-ben az NB II-ben szerepelt a Szeged Előre, amelynek a játékosa voltam. Ebben az idényben írták ki az NB I/B-s bajnokságot, így a feljutásért harcoltunk. Cegléden játszottunk, és vezettünk egy góllal, amikor egyenlített a hazai csapat. Támadtunk, azonban a ceglédiek szabálytalankodtak, így időntúli szabaddobáshoz jutottunk. Kezembe vettem a labdát, ott tornyosult előttem egy hatalmas fal. Én eldőltem, a lövésem pedig utat talált a kapuba. Nyertünk, ezzel a feljutó negyedik helyen végeztünk, egy ponttal megelőztük a Dunakeszit, így 1968-ban már egy osztállyal feljebb szerepelhettünk – fejezte be a beszélgetést Ludányi Márton.

A kezdődobás előtt Marci bácsi adta át a klub ajándékát az ifjúsági Európa-bajnokságon ezüstérmet szerző magyar férfi kézilabda-válogatott két tagjának, Pásztor Imrének és Urbán Egonnak.

- Süli Róbert -