- Szoktál mesélni az ismerősöknek a szegedi éveidről?

- Elég sokat! A várpalotai időszak után érkeztem a Pick csapatába, amely remek döntésnek bizonyult. Igazi csapat voltunk, nagyon együtt volt a társaság, remek közönséggel rendelkeztünk. Nehéz is most úgy mesélni erről az időről, hogy ne érzékenyüljek el. Sokszor elcsuklik a hangom, ahogy most mesélek, mert ez egy érzelmekkel teli időszak volt az életemben.

- Imádott a közönség, sokszor lehetett hallani, hogy „Grőber Matyi!”

- Lehet, hogy talán nem is az a jó szó rá, hogy szeretet, hanem inkább az, hogy szerelem, amely Szegeden körülveszi a kézilabdát. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen szurkolótábor előtt  játszhattam. Milyen furcsa, hogy mi már nagy öregeknek számítunk, pedig nem rég még pályára léptünk.

- Tagja voltál az első bajnokcsapatnak. Milyen érzés a történelmi csapat tagjának lenni?

- Büszkeség! Néztem a közelmúltban a 25 éves évfordulóra készített interjúkat. Minden társam azt emelte ki, hogy mennyire együtt voltunk. És tényleg, hihetetlen jó közösséget alkottunk. Életem legnagyobb győzelme és sikere a bajnoki aranyérem. Nagy büszkeség volt a Pick Szegedben szerepelni. Örökre a szívembe zártam ezt az időszakot.

- December 9-én felavatjuk a PICK Arénát. Velünk leszel?

- A klub gondolt ránk, így megint együtt lehetünk, találkozhatunk. Megyek, nem kérdés, szurkolok a csapatnak, jó lesz megint látni és hallani a szegedi szurkolótábort. Várom már a megnyitót, hogy ismét ott legyek, ahol mindig jól éreztem magamat.