13 éve, 2007. május 23-án este már órákkal a kezdés előtt megtelt az újszegedi sportcsarnok lelátója. Következett a bajnoki döntő negyedik meccse, a három győzelemig tartó párharcban 2:1-re vezettünk, így egyetlen sikerre voltunk az aranyéremtől.
A város utcái kiürültek, aki nem fért be a sporiba, az a tévé előtt ülve izgulta végig a meccset. Parádésan indult a finálé, hiszen az első meccsen büntetőkkel 31-30-ra nyertünk, majd az itthoni első találkozón 25-22-re diadalmaskodtunk. Ezután szépített a Veszprém, majd elérkeztünk a már említett időponthoz.
„Álmodtam egy világot magamnak!” – énekelte a PICK-tábor az EDDA együttes népszerű slágerét, majd iszonyat nagy buzdításba kezdett. Ez olyan fantasztikus hatással volt ránk, hogy egy pillanatra sem adtuk ki a játék irányítását, uraltuk a pályát, nálunk volt az előny. Puki, azaz Puljezevics Nenad parádézott, az első félidőben volt olyan időszak, amikor 12-4-es vezetésünket mutatott az újszegedi sportcsarnok eredményjelzője. Kiválóan támadtunk, Mezei Richárd vezetésével pedig egy kőkemény védőfalat húztunk fel a hatosunk elé.
Szerencsére a második harminc percben sem változott a játék képe, jóformán minden szegedi szurkoló állva tombolta végig a hátralévő időt. Valamelyest feljött a nagy rivális, de két gólnál nem sikerült közelebb kerülnie, így a végén 25-23-ra nyertünk, megszereztük második bajnoki címünket.
A szegedi ünneplés a Széchenyi téren folytatódott, a városháza előtt kezdődött a buli, ami hajnalig tartott.
PICK-SZEGED-MKB VESZPRÉM KC 25–23 (15–10)
Szeged, 3200 néző. Vezette: Kékes Cs., Kékes P.
SZEGED: PULJEZEVICS – Bendó 1 (1), Djurkovics, Herbert, Ilyés 1, Bajusz 1, VADKERTI 6. Csere: Szente (kapus), MEZEI 3, ANDJELKOVICS 3, KRIVOKAPICS 7 (1), BERTA 3, Sutka. Vezetőedző: Vladan Matics.
VESZPRÉM: Perics – Gulyás 3, Vujin 2, Sesum, Gál 2, Pérez 1, PÁSZTOR 4. Csere: TATAI (kapus), Lusnyikov, Iváncsik G. 6 (3), Putics 2 (1), Eklemovics 1, Cosma, Lazarov 2. Vezetőedző: Zdravko Zovko.
Cikk: Süli Róbert
Fotó: Délmagyarország/Schmidt Andrea
