– Óriási meccset játszottunk Veszprémben, majd hétfőn már válogatott edzőtáborba voltál hivatalos. Vasárnap négy, szerdán három gól került a neved mellé. Hogy érzed magad?

– Tényleg nagy meccset játszottunk Veszprémben, de sokáig nem ünnepelhettünk, mert a mérkőzés után egyből jöttünk a válogatott edzőtáborába. Jól érzem magam, mindig jó itt lenni a srácokkal, főleg, hogy most magyar a szakmai stáb. Régen hallottam már ennyi magyar szót edzésen, ezért különösen tetszik, hogy Csoknyai István lett a szövetségi kapitányunk.

– A szlovákok elleni mérkőzés előtt kaptál egy emlékplakettet. Mennyire fontos mérföldkő ez az életedben?

– Nagyon fontos emlék ez számomra, szuper érzés volt magyar szurkolók előtt átvenni az ötvenedik válogatottságomért járó emlékplakettet. Óriási élmény, remélem sok ilyenben lesz még részem a pályafutásom során.

– Az olasz kézilabda kevésbé ismert. Mit érdemes róluk tudni?

– Ez így igaz. Megnéztük és kielemeztük a szerdai Oroszország elleni találkozójukat. 34–20-as vereséget szenvedtek Moszkvában, úgyhogy nem lebecsülve őket, de nem erős csapat. Hazai környezetben belelkesedhetnek majd, ezért fontos, hogy már az első félidőben magabiztos előnyt építsünk fel. Ha ez sikerül és végig koncentráltan kézilabdázunk, akkor nem lehet gondunk.

– Szerényebb játékerőt képviselnek az olaszok. Szükség van ilyenkor plusz motivációra, amikor egyértelműnek tűnik a győzelmetek?

– Dehogyis! Annál motiválóbb dolog nincs a világon, minthogy magamra húzom a címeres mezt és képviselem Magyarországot. Az egész ország nekünk szurkol, rengetegen néznek majd bennünket a televízióban, ezeknél nagyobb motivációnk nem is lehet a két pont megszerzésére.

– Mivel telik a szabadidőtök az edzőtáborban?

– A fárasztó edzések után leginkább a regeneráció tölti ki a szabadidőnket. Masszázsra járunk, illetve rehabilitáltatunk, beszélgetünk. Csütörtökön este például jó barátunk, Tárkányi Bence, a Vác kézilabdázója látogatott meg bennünket a szállodában.

Kép: Kovács Anikó - MKSZ

– Becsei Dávid –