JUAN CARLOS PASTOR: - Két célt tűztem ki a mérkőzés előtt a játékosaim elé: ne sérüljön meg senki, és, hogy jó ritmusban kézilabdázzunk. Ez elsőt sikerült maradéktalanul megvalósítani, a másodikkal némiképp adósak maradtak a fiúk. A fizikai felkészülésünket jól szolgáló összecsapáson a fiatalok és Prce beépítését is fontosnak tartottam. Kíváncsi voltam arra, Nikola milyen formában van, hol van elmaradása, illetve, hogy hogyan találja fel magát védekezésben és támadásban? Kipróbáltam kettes és hármas védőként is, és mindkét szerepkört szépen megjátszotta. Támadásban bátran és jó százalékban lőtt, jó összhangot teremtett a fiatalokkal, rutinos védőként pedig jól mozgatta a falat. Az igazi feladat persze az lesz, hogy a válogatottakkal kiegészülő, teljes keretben megtaláljuk a neki legmegfelelőbb helyet. Mokrini vendéglátóinknak pedig köszönet a baráti fogadtatásért: jó érzés volt eljönni egy kis vajdasági településre, és bemutató mérkőzést játszani sportcsarnokuk avatásán.

NIKOLA PRCE: - Remekül éreztem magam ezen a mérkőzésen: nagyjából ismertem Pastor mester szisztémáját, tudtam, hogy mire kell figyelnem. Túlzás lenne azt állítani, hogy tökéletes összhangban voltam a társakkal, de voltak biztató jelek. Ezen sokat kell még dolgoznunk, hiszen az, hogy érezzük egymást a játékban, kulcsmomentum lehet az előttünk álló mérkőzéseken. Nikoval és Balogh Zsoltival már egy szemvillanásból értjük egymást, arra kell törekednem, hogy ez minél több játékostársammal így legyen. Ez a találkozó nem volt mérvadó, hiszen nem komplett csapattal utaztunk Mokrinba, és az, hogy élesben miként tudunk együtt muzsikálni, az majd a tétmeccseken derül ki. Fizikálisan még javulnom kell, ez lesz a következő napok feladata.

BALOGH ZSOLT: - Nagyon jól kezdtük a meccset, sok gólt lőttünk lerohanásból, ami elvárható volt tőlünk. A második félidőben azonban – vegyes felállásnál, amikor sok fiatal lépett pályára - bekövetkezett a holtpont, és megbomlott a korábbi csapatszerkezet. A juniorok még nem ismerik pontosan a felnőttek játékát és ebből számtalan technikai hiba adódott. Ennek pedig egyenes következménye volt, hogy magunkra húztuk a lelkes hazai csapatot. Összességében azonban úgy gondolom, hogy ez az utolsó, felkészülési mérkőzésünk – ahol magyar válogatottakat nélkülöző kerettel érkeztünk Mokrinba - jól sikerült. A fiatalok sok játéklehetőséget kaptak, Nikolával meccsszituációban is ismerkedhettünk, és ami nagyon fontos, megúsztuk sérülés nélkül a találkozót.

- Szeberényi Klára -