- Június 25-én elkezdted az edzéseket a fiatalokkal. Milyenek az első benyomásaid?

- Amikor a felnőtt, akkor az összes utánpótlás csapat is elkezdte a felkészülést, így az én U13-as együttesem is. Nagyon lelkesek és nagyon jól dolgoznak, így eddig nagyon jók a benyomásaim róluk. Tavasszal a győri Balázs-kupán már láttam őket játszani. A szezonkezdésre nem akartam úgy lemenni, hogy nem ismerem őket semennyire, de szerencsére kaptam egy kis képet róluk a volt edzőjüktől, Serfőző Zsolttól, illetve láttam négy-öt mérkőzésüket is videón. Most pedig már az összeszokás időszakát éljük, mivel vannak olyan dolgok, amiket én máshogy csinálok, mint az előző trénerük.

- Min szeretnél változtatni?

- Szerintem nagyon fontos, hogy egy évvel idősebbek lettek. Ebben a korban már úgy gondolom, hogy el lehet illetve el is kell kezdeni taktikai dolgokat gyakorolni. Ez alatt nem a figurális játékra gondolok, hanem arra, hogy el kell mondani a srácoknak, hogy mit miért csinálunk. Azt szeretném, hogy a gyerekek használják a fejüket, mert annak a híve vagyok, hogy abból lesz jó kézilabdás, aki jó döntéseket tud hozni a pályán.

- Mit jelent számodra, hogy a Pick Szeged utánpótlás edzője lehetsz?

- Örülök, hogy visszakerültem a szegedi kézilabdaéletbe. Régi szerelemem ez a csapat, mivel nem kevés időt töltöttem ennél a klubnál. Nagyon örültem annak is, hogy tárt karokkal vártak, és visszatérhettem életem egy részéhez.

- Elsőbbséget élvez az edzői munkád?

- Igen. Az szegedi edzői elfoglaltságom mellett Algyőn is elkezdtem dolgozni sportreferensként, de az edzői teendőim privilégiumot élveznek. Felvettek a szakedzői képzésre is a Magyar Kézilabda-szövetség keretein belül, amit szeptemberben kezdek. Így azt mondhatom, hogy elég komoly szerepet játszik az életemben az edzősködés.

- Kézilabdázni vagy edzősködni?

- Most már egyértelműen edzősködni. Nem titok, hogy Csurgón még marasztaltak, mint játékost, de az utánpótlásban is komolyabb szerepet szántak volna nekem. De én, mint kézilabdás, elértem arra a szinte, hogy szép, kerek egész. Valamikor azt kell mondani, hogy vége. Szeretném élvezni a kézilabdát, azért választottam az NB I/B-t. Az első osztályban, akár a Szegednél, akár a Csurgónál, de mondhatnám bármelyik csapatot, nagyok az elvárások. Abbahagyni sem akartam egyik pillanatról a másikra, 19 év élvonalbeli játék után az sem lett volna egészséges. Meg hiányzott volna az öltözői hangulat is. Egy biztos: a sportágon belül képzelem el a jövőmet.

- Meddig tervezel még játszani?

- Addig, ameddig jól esik a játék, illetve össze tudom egyeztetni a tanulmányaimmal és az edzői munkámmal. Májusban volt ugye egy mélyvénás trombózisom, amely az egész karrieremet veszélybe sodorta. Viszont a legújabb vizsgálatok szerint (amelyek kielemzésében Dr. Szabó István a MOL-Pick Szeged csapat orvosa is a segítségére van –szerk.) folytathatom a pályafutásomat.

- Becsei Dávid -