Szeged, a napfény városa

Városunk elég nagy ahhoz, hogy helye legyen itt mindennek és mindenkinek, ugyanakkor elég kicsi ahhoz, hogy áttekinthető, befogadható, megismerhető legyen. Lüktető, de élhető város, melynek egyénisége van. Az alábbiakban röviden bemutatjuk Szegedet, és reméljük, kedvet kapnak, hogy ellátogassanak hozzánk, vagy ahhoz, hogy ha eljönnek egy Pick mérkőzésre, a látogatást egybekössék egy városnézéssel.

Szeged
Szeged

A város elhelyezkedése

Szeged Csongrád megye székhelye, a Dél-alföldi Régió központja, Délkelet-Magyarország legnagyobb települése, 169 ezer lakossal. A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál helyezkedik el.

Néhány várostörténeti adat

Szeged a Kr. e. 6. évezred végétől lakott hely: a folyók öntésvidékéből kiemelkedő „szegek” (szigetek) környékén letelepedett termelő – földművelő lakosság állattenyésztéssel is foglalkozott.

A honfoglaló magyarjaink Szeged közelében – a mai Ópusztaszeren – tartották meg gyűlésüket, ahol felosztották az ország területét egymás között. Ezt a vidéket Ond vezér birtokolta.

A város nevét 1183-ban említették először írott forrásban, melyben III. Béla király a nyitrai egyháznak három só szállító hajót engedett át, melyek Aradon vagy Szegeden („Cigeddin”) állomásozhattak.

A város fénykorát az Anjou királyok idején élte, ekkor virágzó kereskedelmi központtá fejlődött.

1719. május 21-én Rákóczi fejedelem megerősíti Szeged kiváltságait, s kihirdeti szabad királyi város státuszát. Ma e napot ünnepli a város mint „Szeged napját” egy látványos rendezvénysorozattal minden év május 20-a táján.

1723. október 6-án tartották Szegeden Csongrád megye alakulóülését. A megye földbirtokos ura Károlyi Sándor 1730-ban szegvári kastélyát ajánlotta fel megyeház céljára. Később Szentes majd Hódmezővásárhely funkcionált a megye központjaként, 1962. január 1-től lett ismét Szeged a megyeszékhely.

1879. március 12-én hajnalban egy távoli gát átszakadása Szeged teljes pusztulását hozta. A tragédia után összefogott az ország, és összefogtak a világ népei, hogy megsegítsék Szegedet. Ennek az összefogásnak a gyümölcse a mai modern város létrejötte. Szeged a körútjaival, sugárútjaival, elegáns palotáival az egyik legszebb és legrendezettebb magyar város.

A sétálóutca újjáélesztésének építészeti rangját jelzi, hogy a munkálatok eredményét 2004-ben Europa Nostra-díjjal jutalmazták.

Az európai egység eszméjének terjesztésében elért sikereiért, valamint a testvérvárosi kapcsolatok ápolásért és fejlesztésért 2006-ban Szeged városa kapta – Magyarországon először – az Európa Tanács legmagasabb kitüntetését, az Európa Díjat.

2010-ben Szeged Péccsel együtt Európa Kulturális Fővárosa volt.

Egyetemi város

A Kolozsvári Egyetem 1921-es Szegedre költözésétől kezdve Szeged igazi iskolavárosnak és tudásközpontnak számít. A Szegedi Tudományegyetem mára a magyar felsőoktatás egyik centrumaként olyan nagyhírű szellemi műhely, ahol kiváló tanáregyéniségek, iskola- és közösségteremtő kutatók munkája garantálja az ismeretek korszerűségét és az oktatás nemzetközileg is elismert magas színvonalát. Az egyetem 12 karán az állam- és jogtudománytól a zeneművészetig szinte minden képzési terület megtalálható. A sokoldalúság előnyét kiaknázva az egyetem polgárai minden lehetőséget megkapnak arra, hogy széles látókörű és műveltségű képviselői legyenek választott szakterületüknek, emellett számtalan kikapcsolódási és szórakozási lehetőségük is van. A pezsgő szellemi és kulturális élettel rendelkező egyetemen eltöltött évek örök emlékként maradnak meg a diákokban, Szeged légköréhez pedig elválaszthatatlanul hozzátartozik a közel 30 000 egyetemista, akik szeptembertől júliusig nyüzsögnek a városban.

Nobel-díjasunk, Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893-ban, az orvosi egyetemet is itt végezte 1917-ben. 1926-29 között a Cambridge-i egyetemen volt ösztöndíjas, majd az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg Kunó megkeresésére 1930-ban elvállalta a Szegedi Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének vezető professzori állását. 1937. október 28-án a stockholmi Karolina-intézet az orvosi Nobel – díjat neki ítélte oda. A város, az egyetem és a kar állandó kiállítóhelyként emlékszobát létesített a kar Dékáni Hivatalában a Nobel-díj odaítélésének 70. évfordulója alkalmából.

Fesztiválváros

Szeged pezsgő kulturális életével is kiemelkedik a nagy vidéki városok közül. Szinte az év minden szakában bőven válogathatnak a helyiek és az ide látogatók a programok, rendezvények, fesztiválok közül.  Alább olvasható néhány sor a legfontosabb rendezvényekről.

Szegedi Szabadtéri Játékok: A játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula szegedi költő vetette fel. A "főpróbára" a lehetőséget a Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. A szektorokat az 1879-es tiszai nagyárvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el. A Szegedi Szabadtéri Játékok újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény kivívta az "ország legnagyobb szabadtéri színháza" címet, amelyet mind a mai napig méltán meg is tartott.

Szeged napi rendezvénysorozat: Májusban a rendezvénysorozat keretében az ország minden területéről kóstolhatnak borokat a Borfesztiválon, vásárolhatnak kézműves termékeket a Hídi Vásáron és emellett koncerteken, családi rendezvényeken vehetnek részt az érdeklődők.

Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN): Az ország egyik legnagyobb, és több mint 40 éves múltra visszatekintő ifjúsági zene fesztiválját a nyár utolsó hétvégéjén rendezik meg. Számtalan ismert és feltörekvő magyar és külföldi zenekar és előadó, színes programok, nagy bulik várják az érdeklődőket.  A szervezők az utóbbi években különösen nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre.

Tavaszi Kulturális Fesztivál és Őszi Kulturális Fesztivál: A közel egy hónapig tartó rendezvénysorozatok célja, hogy az egyetemen működő művészeti csoportok és művészi ambíciókkal rendelkező hallgatók mellett neves előadó- és alkotóművészek mutatkozhassanak be Szeged és az egyetem közönsége előtt.

Színházi programok: A Szabadtéri Játékok előadásain kívül az év során számos színházi előadást nyújtó programsorozaton vehetünk részt, ilyenek a „Városházi Esték”,  a „Szegedi Várjátékok”,a „Thealter” alternatív színházi programok, valamint a „Muzsikáló Udvar” a Városháza udvarán.

Gasztronómiai fesztiválok: A művészeti és kulturális programok mellett számos gasztronómiai fesztiválnak is otthont ad a város. Rendezünk többek között grillfesztivált, sörfesztivált és halfesztivált is.

A Pick-szalámi

A szalámi gyártás Olaszországból indult „hódító” útjára. Szegeden először 1841-ben készített szalámit egy itáliai cinköntő, Rolandó Péter. Őt egy pesti kereskedő követte, majd Pick Márk nyitott terményüzletet 1869-ben, melyet 1878-ban paprikakereskedéssel bővített. A szalámi készítés első állomása a mai Gutenberg utcában volt, az örökösök 1900-ban költöztek a Tisza partjára. A szalámihoz nem csak a megfelelő hús és fűszerkeverék kellet, de szükség volt a szárítás eredményessége érdekében a Tisza felől fújó szélre is. A márkának Pick Márk fia, Jenő szerzett világhírnevet. A szalámit „téli szalámi” elnevezéssel illették, mert csak hűvös üzemcsarnokokban lehetett biztonsággal elvégezni a munkafolyamatokat. Meleg időben a gyártást szüneteltetni kellett, félvén, hogy a hús megromlik.  A minőség fő garantálói a kiváló szakértelemmel rendelkező szalámimesterek voltak. Ők bent laktak a gyár területén és éjjel – nappal készenlétben álltak, hogy az érlelés folyamán tudják foganatosítani az időjárás változásainak megfelelő intézkedéseket. A Pick szalámi titka a hozzávalók megfelelő arányában rejlik. Hamisítása eddig nem sikerült, hiszen még a szalámimesterek is csak egy-egy részfeladatot ismertek.

 

Szegedről bővebben a Tourinform oldalán olvashatnak.