– Jonas Larholm után ön a Pick második svéd légiósa. Miért fogadta el a szegedi ajánlatot?

– A magyar bajnokságot, valamint Veszprémet és Szegedet is ismertem, korábban pályára léptem mindkét városban ellenfélként. Tudom, hogy a Picknél kiváló játékosok és nagy célok vannak, szeretnék segíteni abban, hogy ezeket elérjük. Emellett Juan Carlos Pastor személye is garanciát jelentett, ő a világ egyik legjobb edzője. Bár csak két napja vagyok itt, amit eddig láttam a városból, az tetszik, és azt is hallottam, hogy a magyar ételek kitűnőek.

– Családjával, spanyol feleségével és kisfiával érkezett. Könnyű volt meggyőzni párját a költözésről?

– Fiam, Liam csupán hét hónapos, úgy terveztük, hogy ezt az évet végigjátszom a svéd Skövde csapatában, és utána állok újra légiósnak. Jött azonban a lehetőség, és nem akartam nemet mondani rá – a profi sport ilyen. A nagyszülők persze szomorkodtak, hogy másik országba költözünk, de megértették a helyzetet. Sara, a feleségem egyébként angoltanár, ám egy ideje nem dolgozik, Spanyolországban a válság miatt megszűnt a munkahelye.

– Ha már említette a Skövdét: meglepő volt, hogy a világ egyik legjobb szélsőjeként a kiscsapathoz igazolt. A klub jelenleg a svéd bajnokságban 14 csapatból csak a 11. helyen áll.

– Ott lettem profi játékos, 21 éves koromig ott szerepeltem, így amikor szétesett az Atletico Madrid, hazatértem. Tudtam ugyanakkor, hogy képes vagyok még a legmagasabb szinten játszani, ezért már akkor terveztem, hogy ismét egy nagycsapathoz igazolok 2014 nyarán – ez következett be végül fél évvel korábban.

– A Ciudad Realnál, majd az Atleticónál hat éven keresztül szerepelt együtt Roberto Parrondóval, akivel mindkét szélsőposztot megoldották. Tudnak még újat mutatni egymásnak?

– Robertóval kiváló a kapcsolatom, és a családot is jól ismerjük, gyakran jártunk össze Spanyolországban. Sokat tudnak segíteni nekünk a beilleszkedésben, ők már ismerik, mit hol találunk a városban. 32 éves vagyok, ennek ellenére azt gondolom, hogy még bőven tudok újat tanulni a sportágban, ez az egyik célom Szegeden.

– Kétméteres magasságával inkább átlövőnek néz ki, mint szélsőnek. Miért ezt a posztot választotta?

– Hétévesen kezdtem kézilabdázni, igazából csak a barátaim miatt, nekem eleinte nem sok kedvem volt hozzá. Aztán a csapatban ragadtam, volt viszont a balátlövőposzton egy srác, aki jobban játszott nálam. Emiatt kerültem a szélre, ahol hamar feltaláltam magam. Tudom, hogy a Pickben már van két balszélső, ám ők más típusú játékosok – azt hiszem, jól kiegészítjük majd egymást. Emellett a védekezésben is hozzá szeretnék tenni a csapat játékához, ezt a részét is szeretem a kézilabdának.

– Eddig csupán két csapata volt pályafutása során, a Skövde és a Ciudad, ami később Atletico néven futott. Szegeden 3 és fél évre írt alá, ami azt mutatja, hogy itt is hosszú távra tervez.

– A kérdésben benne van a válasz is: nem vagyok vándormadár, ha aláírok egy csapathoz, ott terveim vannak. Szeretném kitölteni a szerződésemet, mint mondtam, azon leszek, hogy a Pick a segítségemmel elérje a kitűzött céljait.

– Nyaranta sem unatkozik: ha az interneten található videók nem hazudnak, ilyenkor gyermekekkel foglalkozik hazájában.

– Így igaz, évek óta szervezek egy kézilabdatábort Svédországban, ahová sok tehetséges srácot hívok meg. Ilyenkor egész nap közöttük vagyok, figyelem az edzéseket, igyekszem nekik minél többet segíteni, hogy jobb játékossá váljanak.

– Szerdán, a Csurgó elleni idegenbeli bajnokin mutatkozik be a Pick Szegedben. Ismeri az ellenfelet?

– Csak névről. A Csurgó ellen még soha nem léptem pályára, bár van pár kézilabdázó, akivel már találkoztam ellenfélként. Hétfőn edzettem először a Szegeddel, ez a pár nap nem elég a beilleszkedésre, de már szerdán szeretném bizonyítani, hogy megérte szerződtetni.

- Gyúrós István -